Járási szakértői bizottsági tevékenység

A szakértői bizottsági tevékenységet meghatározó jogszabályok

• 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről
• 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
• 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működésérő
• 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelete egyes oktatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A járási szakértői bizottság feladata

• A harmadik életévét betöltött gyermek, tanuló teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai vizsgálata és szakértői vélemény készítése
• a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása, és az ehhez tartozó felülvizsgálatok elvégzése
• tehetségazonosító vizsgálatok elvégzése

A szakértői bizottság a tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermek esetében szakértői véleményét a gyermek külön vizsgálata nélkül, a neonatológia, csecsemő és gyermek fül-orr-gégegyógyászat, audiológia, szemész, ortopédia és traumatológia, gyermek- és ifjúságpszichiátria, fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás, orvosi rehabilitáció csecsemő- és gyermekgyógyászat szakterületen, illetve gyermek-neurológia szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján is elkészítheti.

Ha a járási szakértői bizottság megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető, saját vizsgálatának dokumentációját és annak eredményeit, a vizsgálat alapján tett megállapításait, valamint a rendelkezésükre álló egyéb iratokat megküldi a megyei szakértői bizottság részére.

A járási szakértői bizottság feladatellátási kötelezettsége

arra a járásra terjed ki, amelyben működik.

A szakértői vizsgálatot kezdeményezheti

• A szülő  (ha a gyermek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesül, az óvoda, az iskola köteles közreműködni a vizsgálati kérelem elkészítésében.)
• A szülő egyetértésével
  • a nevelési-oktatási intézmény,
  • gyámhatóság,
  • gyermekjóléti szolgálat,
  • bölcsőde,
  • gyermekotthon,
  • területi gyermekvédelmi szakszolgálat.

Hol indítható szakértői vizsgálat?

Annál a pedagógiai szakszolgálatnál, melynek körzetében a gyermek, tanuló lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy amelynek működési körzetében a gyermek, tanuló intézményes ellátásban részesül.

A mozgásszervi, valamint az érzékszervi (a látási, a hallási) fogyatékosság megállapítására vagy kizárására irányuló vizsgálat közvetlenül is kérhető, illetve kezdeményezhető az országos szakértői bizottságnál.

Ha a nevelési-oktatási intézmény kezdeményezi a vizsgálatot

Az intézmény az indok közlésével javasolja a szülőnek a szakértői vizsgálaton való megjelenést és részvételt, majd tájékoztatja a szülőt a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól.

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló vizsgálatának kezdeményezése esetén tájékoztatást nyújt a vizsgálaton jelen lévő szakszolgálati- esélyegyenlőségi szakértő szerepéről.

A szülő egyetértése esetén a szakértői vélemény készítésére irányuló – a szülő által aláírt – kérelmet az óvoda, az iskola megküldi a szakértői bizottságnak. Szülői egyetértés hiányában az illetékes tankerületi központnál közigazgatási hatósági eljárás megindítását kéri.

A szakértői vizsgálat menete

1. A szakértői bizottság a szülőt a vizsgálat időpontjáról, helyéről tértivevényes levélben értesíti. A levélben a szülő arról is tájékoztatást kap, hogy a vizsgálathoz milyen iratokat szükséges bemutatnia, valamint arról is, hogy a vizsgálat előreláthatólag mennyi időt vesz igénybe.
2. Amennyiben a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában nem jelenik meg, további egy vizsgálati időpontot kap.
3. Ennek elmulasztása esetén, ha a vizsgálat a szülő kérésére indult, a vizsgálati kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
4. Ha a vizsgálat a nevelési-oktatási intézmény kezdeményezése alapján indult, akkor a szakértői bizottság közigazgatási hatósági eljárás megindítását köteles kezdeményezni az illetékes tankerületi központnál.
5. A szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő együttes jelenléte szükséges. Amennyiben az egyik szülő tud csak a vizsgálaton megjelenni, jogosult a távollévő szülő képviseletére. Erről a jelenlévő szülőt tájékoztatni kell, az ezzel kapcsolatos nyilatkozatát be kell szerezni.
6. A szakértői vizsgálat során a szülő köteles közreműködni a vizsgálaton – annak zavarása nélkül – jogosult mindvégig jelen lenni.
7. Első vizsgálat esetén a szülővel anamnézis felvételére, a gyermek komplex pszichológiai, pedagógiai/gyógypedagógiai vizsgálatára kerül sor. Felülvizsgálat esetén pedagógiai/gyógypedagógiai vizsgálat történik.
8. A vizsgálatot követően a szülő tájékoztatást kap a szakértői vizsgálat megállapításairól, a szakértői vélemény várható tartalmáról, a szülői jogokról és kötelezettségekről. Erről előzetes vizsgálati vélemény készül, melyen a szülő nyilatkozhat az egyetértéssel kapcsolatban.
9. A szülőnek, vagy nagykorú tanulónak a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie. 
10. A vizsgálatról részletes szakértői vélemény készül, melynek kézhezvételétől számítva tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére az illetékes járási hivatalnál.  
11. A gyermek, tanuló ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a szülő, nagykorú tanuló egyetért. Amennyiben a szülő, tanuló nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről az illetékes tankerületi központot tájékoztatni. 
12. A szülő, vagy nagykorú tanuló közvetlenül is eljárást indíthat az illetékes tankerületi központnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. 
13. Amennyiben a szülő, vagy nagykorú tanuló a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a felülvizsgálatra vonatkozó eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni.  
14. A szakértői bizottság szakértői véleményét a végrehajtásának megkezdését követő első nevelési év, tanév során hivatalból felül kell vizsgálni. Ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, addig a tanévig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni.